Soha nincs két egyforma nap!
Lázár Dalma gyártásközi minőségbiztosítási mérnökként dolgozik a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft.-nél, amely világszinten is meghatározó szerepet tölt be a gépjárműelektronikai iparágban. Az autózás jelenét és jövőjét vezérlő elektronikák, szenzorok, radarok és kamerarendszerek sorozatgyártásával támogatják. Céljuk, hogy kifogástalan minőségű termékekkel szolgálják a biztonságosabb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb autózást. Dalma nagyon szereti a munkáját, mert minden nap új kihívásokkal találkozik, és más-más problémákat old meg. Bár jó jegyei voltak, sokáig nem tudta, merre induljon – aztán találkozott a duális képzés lehetőségével. Fogadjátok szeretettel útkeresésének és megérkezésének történetét!
Hogy kerültél a Boschhoz, és milyen feladataid vannak a cégnél?
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusán végeztem gépészmérnökként, duális képzés keretében. (A duális képzés egy olyan oktatási forma, ahol a hallgatók az elméleti tudást egy felsőoktatási intézményben szerzik meg, míg a gyakorlati képzést egy partner vállalatnál végzik – a szerk.) Az egyetem számos konkrét szakmával megismertetett minket (pl. folyamatmérnök, minőségbiztosítási mérnök, tervezőmérnök), ami sokat segített a választásban. Bár én a gépgyártás specializációt választottam, már akkor tisztán láttam, hogy a fő irányom a minőségbiztosítás lesz. A választott szakirányom pedig – bár a neve nem egészen ezt sugallja –, ezt szerencsére lehetővé tette.
Gyártásközi minőségbiztosítási mérnökként nagyon sokrétű a munkám, hiszen mindig a fellépő hiba típusától és körülményeitől függően kell intézkednem. Néhány példa arra, mivel is foglalkozom: technikai hibák miatt tételeket/termékeket zárolok félkész-, késztermék vagy alapanyag szinten; munkautasítást hozok létre vagy módosítok, minőségi kapukat álltok fel a gyártósoron belül, gondoskodom a megfelelő validációról. Meghatározom a problémák gyökerét, ezek megszüntetése érdekében pedig elengedhetetlen a különböző minőségtechnikai módszerek ismerete és alkalmazása. Én biztosítom a beszállítói és vevői kapcsolattartó számára az alapanyagot, vevői reklamáció esetén pedig a szükséges információkat. Létfontosságú a megfelelő kommunikáció és a pontos információátadás, mivel több csoport folyamat- és termékmérnökeivel, illetve gyártási szakembereivel dolgozom együtt.
Mi a munkád legizgalmasabb, leginspirálóbb része?/strong>
Ezt egy mondat írja le a legjobban: „Soha nincs két egyforma nap!” Minden fellépő probléma más és más, így a szükséges beavatkozások, megoldási módszerek is ehhez igazodnak. A legtöbb esetben izgalmasan telnek a napok, hiszen mindig új kihívások és megoldandó problémák várnak, ahol a lehető legjobbat kell kihoznom magamból, közben pedig aktívan használom mind az egyetemen, mind a vállalat által szervezett oktatásokon megszerzett tudást.
Hogy döntötted el, hogy merre tanulsz tovább?
Sokáig bizonytalan voltam, nem tudtam, mi érdekel igazán. Jó jegyekkel a zsebemben a tanáraim az egyetemi jelentkezést szorgalmazták, de továbbra is hiányzott a megfelelő irány. Az áttörést a duális képzésről szóló előadás hozta el a gimnáziumi pályaorientációs napon. Elkezdtem keresgélni, így ástam bele magam a mérnöki lét rejtelmeibe. Nemsokára egyértelművé vált számomra, hogy mérnöknek jelentkezem, méghozzá duális képzés keretében.
Kaptál segítséget a pályaválasztás során?
A gimnáziumomban nagy figyelmet fordítottak a pályaválasztásra, így minden segítséget megkaptam a tanáraimtól. Nagyon felkészült és segítőkész emberek vettek körül, és a szüleimmel is többször megvitattuk a számomra legideálisabb lehetőségeket. Természetesen emellett részt vettem az Educatio Kiállításon és a felvi.hu-t is sokat böngésztem – mindkét helyen rengeteg fontos információt találtam.
Milyen kihívásokkal találkoztál az utad során, és hogyan küzdötted le őket?
A gimnáziumból a műszaki életbe csöppeni nem volt egyszerű. Az egyetem első éveiben elsajátítani a szakrajz vagy a mechanika alapjait meglévő háttértudás nélkül nagy odafigyelést igényelt. Az sem segített, hogy a hallgatótársak között volt, aki könnyen vette ezeket az akadályokat, mert szakközépiskolából érkezett, gépgyártástechnológiai technikus bizonyítvánnyal a kezében. Nekik ezek a műszaki tárgyak részben ismertek voltak, erős alapokkal rendelkeztek, míg nekem nagy próbatételt jelentettek.
Aztán az élet mégis úgy hozta, hogy rövid időn belül összebarátkoztunk az egyetemi programoknak köszönhetően, és közben kiderült, hogy míg nekem nem okoz gondot a matematika, a fizika, vagy a kémia, addig ezekben a témákban ők szorulnak segítségre. Így hamar rájöttünk, hogy jól kiegészítjük egymást, és együtt tanulva, egymásnak magyarázva könnyeben túljutunk a bonyolult egyetemi tantárgyakon.
Miért tartod fontosnak, hogy több lány legyen a mérnöki, kutatói és informatikai területeken?
Mi, lányok, szuperek vagyunk, hiszen az élet minden területén igyekszünk jól teljesíteni, ez pedig különösképp igaz a munkahelyre! A mi nézőpontunkkal kiegészülve sokszínűbb, átfogóbb, jobb megoldások születhetnek. Másképp működünk, másképp látjuk a világot, ez a perspektíva pedig nem hiányozhat a mérnöki életből sem.
Mi az a legfontosabb tanács, amit egy fiatal lánynak adnál, aki hasonló pályára készül?
Legyél nagyon kitartó! Biztosan előfordul, hogy nehéz lesz egy-egy vizsgafelkészülés vagy házi feladat, de az egyetemi barátok megértik a helyzetedet, együtt tudtok nevetni a nehézségeken, így pedig sokkal könnyebben átvészelhető ez az időszak.
Ne félj segítséget kérni szaktársaktól, tanároktól, oktatóktól! Az egyetlen rossz kérdés a fel nem tett kérdés! Egy percig se érezd magad rosszul, ha valamit nem értesz meg elsőre. Ezek a gondolatok végigkísérték az egyetemi éveimet, és igyekeztem mindig eszerint eljárni, így könnyítve meg a saját tanulmányaimat.
Az egyetemi évek nagyon gyorsan, szinte észrevétlenül repülnek el. Érezd jól magad, köss barátságokat – évekkel később ezekre az élményekre gondolsz majd vissza meleg szívvel, és eszedbe sem jutnak a vizsgák vagy a jegyeid.
Mit jelent számodra a Lányok Napja?
Egy nagyszerű ötlet, melynek köszönhetően a saját tapasztalatainkat elmesélve fiatal lányokat segíthetünk abban, hogy mit tanuljanak, milyen pályát válasszanak, főként mérnöki, informatikai vonalon. Inspirálhatjuk, segíthetjük őket, új lehetőségekre hívhatjuk fel a figyelmüket. Mi lehetünk az élő példa arra, hogy nőként sem kell lemondaniuk a mérnöki létről. Nagyon hálás vagyok, hogy idén előadóként vehettem részt ebben a kezdeményezésben