Dr. Baginé Dr. Timári Sarolta kutató-fejlesztő szakértő analitikusként dolgozik a Richter Gedeon Nyrt.-nél, a kelet-közép-európai térség legjelentősebb gyógyszeripari, kutatást és fejlesztést végző központjában, ahol originális és bioszimiláris termékek és generikus gyógyszerek fejlesztésével, előállításával és piacra vitelével foglalkoznak. Az idáig vezető útja nem volt egyértelmű és egyenes, de végül megtalálta azt a közeget, ahol igazán a helyén van. Tanulságos megküzdési stratégiákat és rengeteg jó tanácsot oszt most meg veletek. Ismerkedjetek meg a történetével!
Útravalója nektek:
„Kellő kitartással, elszántsággal bármit el lehet érni! Fontos, hogy a munkahelyünkön olyan légkört alakítsunk ki, amelyben közösséget alkotunk, odafigyelünk egymásra és számíthatunk a kollégáink segítségére, támogatására.”
Mesélj kérlek arról, milyen feladatok látsz el a Richternél, miből áll a munkád?
A Richter Biotechnológiai Üzletágának Szerkezetkarakterizálási csoportjában dolgozom kutató-fejlesztő szakértő analitikusként. Feladatom a biotechnológiai úton előállított hatóanyagok és készítmények szerkezetvizsgálata. Egy-egy hatóanyag fejlesztése során gyógyszerhatósági elvárás, hogy a bioszimiláris hatóanyag aminosavsorrendje megegyezzen az originális hatóanyag aminosavsorrendjével. Fontos, hogy megvizsgáljuk a hatóanyagok térszerkezetét és figyelemmel kísérjük a lehetséges variánsok mennyiségének alakulását is. Emiatt sokféle kísérleti módszerrel és készülékkel dolgozom, a műszeres mérések eredményeit pedig különböző számítógépes programokkal értékelem ki. Egy-egy feladatcsomag lezárását követően összefoglalókat írok a kapott kísérleti eredményekből angol vagy magyar nyelven. Sokszor veszek részt megbeszéléseken, ahol a kollégáimmal áttekintjük az elvégzett vizsgálatok eredményeit, eldöntjük, hogyan haladjunk tovább, és megtervezzük a következő lépéseket.
Mit tartasz a munkád legizgalmasabb, leginspirálóbb részének?
Azt, hogy részese vagyok egy gyógyszerfejlesztési folyamatnak, és olyan készítmények születéséhez járulhatok hozzá, amelyek beteg emberek kezelését segítik.
Mikor és hogyan döntötted el, hogy ezt fogod csinálni?
A pályaválasztási utam nem volt egyszerű és egyenes. Gyerekkoromban pedagógusnak készültem, és a középiskolában körvonalazódott, hogy két nagy terület érdekel igazán: a kémia és az angol. Emiatt angol-kémia tanári szakra jelentkeztem a Debreceni Egyetemre. A diploma mellett egy angol-magyar kémia szakfordítói képzést is elvégeztem. Az egyetemi évek alatt beszippantott a kémia és a kutatás világa, így doktori képzésben is részt vettem, majd tudományos segédmunkatársként az egyetemen kezdtem el oktatni és dolgozni. Ahogy telt az idő, ráébredtem, hogy olyan területen szeretnék kutatómunkát végezni, amelyik közelebb áll a gyógyításhoz, és ahol hozzájárulhatok egy konkrét termék fejlesztéséhez. Ekkor hoztam meg a döntést, hogy munkahelyet váltok. 2014-ben kerültem a Richter Gedeon Nyrt.-hez, ahol azóta is dolgozom.
Volt segítséged a pályaválasztásban?
Igen. Szerencsésnek mondhatom magam, mert sem a tanáraim, sem a szüleim nem akarták befolyásolni a döntésemet, viszont mindig meghallgattak és felvázolták nekem, hogy az egyes szakmákban milyen előnyökre és hátrányokra számíthatok. Több pedagógus is van a családomban, ugyanakkor nagybátyám kutatóként dolgozott, így arra a területre is ráláttam.
Milyen kihívásokkal szembesültél az utad során?
AA doktori munkám során volt egy komoly mélypont, amikor az új kísérleti módszert nem sikerült beállítani. Közeledett a beszámolási határidő, és kilátástalannak tűnt a helyzet. Elutaztam egy konferenciára, ahol sikerült beszélnem egy veszprémi kutatóval. Tanácsai alapján újrakezdtem a munkát és sikerült beállítani a módszert!
A Richterben töltött évek alatt szintén sok kihívással találkoztam a szakmai oldalon és a munkaszervezésben is. Meg kellett tanulnom, hogy gyorsan váltsak különböző feladatok között, és hogy a szoros határidők mellett is csak megfelelő minőségű munkát adhatok ki a kezemből. Mindezek leküzdésében egyrészt a folyamatos fejlődés és tanulás, másrészt a csoportvezetőm és a kollégáim voltak segítségemre.
Miért tartod fontosnak, hogy több lány legyen a mérnöki, kutatói és informatikai területeken?
Sokan úgy szocializálódnak az iskolarendszerben, hogy elfogadják: lányként nem minden szakma való nekik, és a társadalmi előítéletek miatt nem mernek mérnöki pályára jelentkezni. Jó lenne, ha idővel eljutnánk oda, hogy egy-egy munkahelyi megbeszélésen és konferencián egyenlő arányban képviselteti magát mindkét nem, hiszen a tehetség mindenkiben ott van, nemtől függetlenül.
Mi a legfontosabb tanács, amit egy fiatal lánynak adnál, aki hasonló pályára készül?
Azt tanácsolom, hogy olyan tudományterületet válassz, ami igazán érdekel, és amivel szívesen foglalkozol akár szabadidődben is. Tanulj nyelveket, hiszen a STEM területeken angol nyelven jelenik meg sok újdonság, amiknek a követése fontos a szakmai fejlődés szempontjából. Ne riadj vissza, ha valahol elutasításba ütközöl, tarts ki az elképzeléseid mellett!
Mit jelent számodra a Lányok Napja?
Egy olyan programot, ahol amellett, hogy az adott helyszínre érkező lányok bepillantást nyerhetnek a választott gyár/kutatóhely mindennapi életébe, lehetőségük van kötetlenül beszélgetni az ott dolgozókkal. Úgy gondolom, hogy ezek a személyes beszélgetések az igazi értékei a programnak, hiszen minden évben érkeznek olyan lányok, akik egy adott szakmáról szeretnének többet megtudni. Ha valakinek a családjában, ismerősi körében nincs olyan ember, aki az általa vágyott szakmában dolgozik, nehéz dolga van a pályaválasztásnál. Nem tud első kézből információt gyűjteni és bizonytalan lesz, hogy nőként mi vár rá az adott területen. Ha csak egy embernek is tudunk segíteni ezzel a programmal, már megéri részt venni rajta!