Minden lánynak itt a helye!
Vörös Blanka a Scoutlabs nevű cégnél dolgozik szoftverfejlesztőként, de mivel a kódolás mellett érdekli a design és a UX is, így nevezték el a pozícióját: Frontend és UX Lead. Munkahelye egy olyan agrártechnológiai cég, ahol AI által támogatott, digitális kártevőmonitorozással foglalkoznak. Bár tinédzserként olyan felnőttekkel is találkozott, akik támogatás helyett inkább lebeszélni próbálták erről az útról, ő csak azért is kitartott, és most minden megadatik számára, ami örömet okozhat egy munkahelyen.
Mit tud tenni a mesterséges intelligencia és a technológia a rovarokkal?
Rovarcsapdákat fejlesztünk, amiket a gazdák kitelepítenek a földekre. Az AI segíti a rovarok felismerését és megszámlálását a csapdákban, amiket a felhasználóink az applikációkon (web és mobil) keresztül követhetnek, így azt is láthatják, mikor kezd elszaporodni egy adott típusú kártevő, és pontosan mikor van szükség permetezésre. Ez anyagi és egészségügyi szempontból is sokkal fenntarthatóbb eljárás.
Elmesélnéd, hogy épül fel a munkád, és honnan indultál?
Az ELTE-n végeztem programtervező informatikusként, azóta szoftverfejlesztőként dolgozom, ezen belül is leginkább mobilalkalmazások fejlesztésével foglalkozom. Az egyetem alatt még nem tudtam pontosan, hogy a szakmán belül mivel szeretnék foglalkozni, aztán amikor a szakdolgozatainkat írtuk, az egyik csoporttársam iOS-re fejlesztett alkalmazást (az ilyen programozós szakokon legtöbbször egy általunk írt program és annak a dokumentációja a szakdolgozat) és annyira megtetszett ez az irány, hogy miután végeztem, iOS-fejlesztőként kezdtem el dolgozni. Utána nagyjából öt évig csak iOS-fejlesztéssel foglalkoztam. Nagyon szerettem azt az érzést, amikor a designerektől kapott képernyőtervekből egy működő funkciót hozhattam létre, illetve a gondolatot, hogy azok az alkalmazások, amiken nap mint nap dolgozom, milyen sok ember telefonján vannak ott, és mennyien használják őket a mindennapokban.
Aztán ahogy teltek az évek, elkezdtem úgy érezni, hogy egyrészt nem szeretném magam iOS-fejlesztésre korlátozni, másrészt nagyon tetszettek a szép designok és érdekelt, hogy a felhasználói élmény miként lehet a legjobb. Ekkor találtam rá a mostani munkahelyemre, ahol a Frontend és UX Lead pozícióban nem csak a mobil-, és webalkalmazásaink fejlesztésével tudok foglalkozni, de a design oldal is az én feladatom. Nagyon-nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy lehetőségem van foglalkozni mindennel, ami érdekel.
Mi ebben a csomagban a leginspirálóbb rész?
Számomra a munkám leginspirálóbb része, amikor van egy funkció, aminek a megtervezésén és kivitelezésén rengeteget dolgoztunk, a felhasználóink pedig örülnek neki és elégedettek vele. Kis cégként közel vagyunk a felhasználóinkhoz és sokszor kapunk ilyen jellegű visszajelzéseket.
Mikor és hogyan döntötted el, hogy mi leszel?
Gimnazista koromban nagyon sok minden érdekelt és sokáig abban sem voltam biztos, hogy reál vagy humán irányba szeretnék elindulni. Viszont nagyon jó informatikatanárnőnk volt, aki észrevette, hogy érdekel ez az irány. Sokat segített nekem, programozni tanított, javasolt szakokat és mesélt arról, milyen lehetőségeim lennének egyetem után. Amikor elképzeltem magam felnőttként egy munkahelyen, egy olyan kép jelent meg, ahol a munkámban használhatom a kreativitásomat, gondolkodhatok, anyagi biztonságot jelent és majd egyszer család mellett is rugalmasan tudok dolgozni.
Milyen kihívásokkal találkoztál az utad során, és hogyan küzdötted le őket?
A legnagyobb kihívást nagyon szomorú módon 1-2 olyan pedagógus jelentette, akik valamiért nem támogatták a döntésemet, hogy ilyen irányba tanuljak tovább és akár viccelődve, akár komolyan hangot is adtak a véleményüknek. A mai napig nem értem, miért gondolták ezt helyénvalónak. Akkor ezek nagyon rosszul estek, de szerencsére mindez át tudott fordulni egy „csak azért is megmutatom” jellegű hozzáállásba.
Miért tartod fontosnak, hogy több lány legyen a mérnöki, kutatói és informatikai területeken?
Az én meggyőződésem az, hogy nem azért alacsony a nők száma ezeken a területeken, mert ezek férfiaknak való szakmák. Az, hogy 1-2 terület férfiasnak van bélyegezve, azt eredményezi, hogy a lányok nem is találkoznak ezekkel a lehetőségekkel a pályaválasztás során, emiatt pedig sokszor képesnek sem tartják magukat arra, hogy mérnöki, kutatói vagy informatikai irányba induljanak, márpedig nagyon is ott a helyünk ezeken a területeken! Szeretném, ha minden lány bízna magában és el merne indulni ebben az irányban, akit érdekel ez a pálya.
Mi az a legfontosabb tanács, amit egy fiatal lánynak adnál, aki hasonló pályára készül?
Az egyik tanács, hogy ha valaki olyan megjegyzéseket tesz, hogy „hát ez az irány nem való lányoknak”, azzal nem szabad foglalkozni! Nagyon remélem, hogy ilyen szempontból a világ jó irányba változik, és nem kell ilyen kommentekkel szembesülnie a lányoknak. Ha valaki mégis ilyet mondana, nem szabad hagyni, hogy elvegye a kedved, mert ez csak annyit jelent, hogy az illető teljesen fogalmatlan ezzel a szakmával kapcsolatban. Minden lánynak itt a helye, akit ez érdekel és aki ezt szeretné csinálni!
Mit jelent számodra a Lányok Napja kezdeményezés?
A Lányok Napját egy nagyon fontos kezdeményezésnek tartom. Egyrészt, mert a programnak köszönhetően egyre több lányhoz jut el, hogy az lehet belőle, amit csak szeretne. Másrészt azok a lányok, akik itt és most bátorságot és inspirációt merítenek, a jövő példaképei lehetnek, és még több olyan lányhoz juthatnak el, akik a jövőben ugyanabban a cipőben járnak majd, mint ők most. Azt remélem, hogy ez egy megállíthatatlan példakép-, és inspirációfolyamat.