Szerezz személyes benyomást!
Dr. Cséfalvay Edit habilitált egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes, oktató-kutató a BME Gépészmérnöki Karának Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékén. Kitüntetéses diplomát szerzett az egyetem akkor először induló környezetmérnöki szakán, ahol környezettechnológia szakirányon végzett. Az egyetemi élet szépségei mellett azt is elmeséli, hogyan szólhat bele a pályaválasztásodba egy allergia, vagy hogy miért fontos egy igazán jó osztályfőnök.
Edit útravalója rövid, de velős:
„Merj kilépni a társadalmi skatulyából!”
Mit adott számodra a környezetmérnöki szak?
Egy közös nyelv megtanulását tette lehetővé, melynek segítségével más mérnökökkel könnyen megértetem magam. Érdekelt a kutatás, ezért jelentkeztem a doktori képzésre. PhD-fokozatom megszerzése után tanársegédként kezdtem el dolgozni, mert élveztem a képzés alatti oktatási tevékenységet és a kutatómunkát. Jelenleg határterületen dolgozom, ahol az energetika és a környezetvédelem egyaránt fontos, ezek közös metszeteként pedig az egyik kutatási területem az erőművi vízkezelés környezetbarát eljárásokkal való vizsgálata. A másik kutatási területem pedig a biomassza, valamint a biomassza alapú hulladékok, melléktermékek hasznosítási lehetőségeinek feltárása, valamint az etanol ekvivalens környezeti értékelési mutató hasznosítása az energetikában.
Mi a munkád legizgalmasabb része?
A felsőoktatási intézményekben az oktatás és a kutatás kéz a kézben járnak. Minden évben új hallgatókkal találkozom, akiknek kiscsoportos laborgyakorlatok keretében adhatok át új információkat. Nagyon inspiráló, amikor látom, hogy a gyakorlati feloldatok megoldásán keresztül megértik az elméletet és tudják is alkalmazni. A csillogó szempárok és az „AHHAA” reakció, amikor megértik a tanultakat, elégettséggel töltenek el.
A másik a kutatás. Kb. kétévente változik a kutatásterület, vagy annak részfeladatai, amiket csinálunk, ezért mindig van kihívás és nem múlik az újdonság varázsa. Mindig vannak sötét foltok, amikre fényt kell deríteni, így nagyon változatos az egyetemi élet, amely egyben a hobbim is.
Mikor és hogyan döntötted el, hogy milyen irányban tanulsz tovább?
A környezetmérnöki szakot 17 éves koromban választottam. Nagyon szerettem a matematikát és a kémiát, így a vegyészmérnöki szakon gondolkodtam. Az allergiámra való tekintettel azonban nem mertem kockáztatni, hogy vegyszerekre is allergiás legyek, ezért választottam a környezetmérnöki szakot, amit éppen 1999-ben hirdettek meg először a BME-n. Mindenképp ide szerettem volna jönni, mert európai hírű műszaki egyetem, és volt bennem egy bizonyítási vágy, hogy vidékről jövő lányként igazoljam: felvételt nyerek és el is tudom végezni ezt a képzést.
Magyar Arany Érdemkereszt díjátadó
Kaptál segítséget a pályaválasztás során?
Igen, az osztályfőnökömtől. Nagyon jó osztályfőnök volt, aki ismerte minden tanulója képességeit és iránymutatást adott, hogy ezeknek megfelelően induljunk tovább, válasszunk egyetemet és szakot magunknak. „Versenyistálló” típusú gimnáziumból jöttem, ahol a 26 fős osztályból kivétel nélkül mindenki továbbtanult.
Nők a Tudományban Kiválósági Díj – díjátadó 2019-ben
Milyen kihívásokkal találkoztál az utad során?
Az első a kollégium volt. Otthon saját nagy szobám volt, a kollégiumban pedig egy kisebb szobát kellett megosztani egy – akkor még – idegen emberrel. A másik a teljesen más típusú oktatás és számonkérések. Az egyetemen sokkal nagyobb léptékben haladnak a tananyaggal, viszont a számonkérések száma kevesebb, így keresni kellett a plusz lehetőséget a gyakorlásra. A számonkérések pedig szintén sokkal nagyobb léptékűek voltak, mint a középiskolában. Ezt is meg kellett szokni.
Lányok Napján a BME Központi Könyvtárában
Miért tartod fontosnak, hogy több lány legyen a mérnöki, kutatói és informatikai területeken?
A lányok gondolkodása más, mint a fiúké. Más a prioritásuk, más a nézőpontjuk, adott helyzeteket másként interpretálnak, ezért nagyon jól kiegészítik egymást főként a STEM területeken. A valós életben, munkakörülmények között csapatmunka van nagyon sok helyen, ahol a csapat tagjai egymást kiegészítve jutnak jó megoldásra.
Mi az a legfontosabb tanács, amit egy fiatal lánynak adnál, aki hasonló pályára készül?
Manapság több lehetőség van betekintést nyerni az egyetemi életbe, ezek a nyílt nap, a Kutatók Éjszakája, a kifejezetten lányoknak szervezett Lányok Napja, és további olyan rendezvények, amelyeken a STEM területekről kaphatsz információt. Mindenképp menj el, nézd meg azokat az intézményeket, szakokat és programokat, amelyek érdekelnek, és szerezz személyes benyomást, mert az jelentősen befolyásolja a pályaválasztást.
Mit jelent számodra a Lányok Napja?
2015 óta veszek részt a Lányok Napja szervezésében a BME Gépészmérnöki Karának bemutatásával, 2016 óta kari koordinátorként szervezek egyre több érdeklődőt vonzó programokat. Fontosnak tartom a személyes találkozást, és hogy az érdeklődő lányok merjenek kérdezni az egyetemi és hallgatói létről, éppen ezért a csoportok kísérőinek hallgatólányokat választok, bátorítva a diákokat, hogy merjenek kérdezni tőlük, így első kézből kapnak információt a képzésekről, tanulmányokról, tudományos munkáról, kollégiumról, stb…