Fogadóhelyeink számos jó példával járnak elöl, hiszen azon felül, hogy tárt karokkal várnak titeket, már most is dolgozik náluk sok olyan nő, aki akár példakép is lehet. Interjú-sorozatunkban őket igyekszünk bemutatni: bátrak és kreatívak, ráadásul szívesen mesélnek is, hiszen ahányan vannak, annyiféle utat jártak be, mire kikötöttek saját STEM-területükön.
Mivel foglalkozol? Mivel foglalkozik a vállalat, ahol dolgozol?
Elsősorban szoftvertervezéssel foglalkozom, ezt nálunk úgy mondják, hogy Product Architect vagyok. Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleink, vagy nokiás mérnökök, tervezők, menedzserek ötleteit meghallgatom, és az alapján készítek egy tervet a fejlesztőknek, tesztelőknek, amiben leírom, hogy hogyan fog ez megvalósulni és működni. A Nokia egy telekommunikációs vállalat, mobilhálózatokhoz készítünk szoftvereket. Egy mobilhálózat sok részből áll, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az emberek telefonálni, SMS-ezni, internetezni tudjanak a telefonjukról. Ehhez a nagy hálózathoz tervezek jelen pillanatban új dolgokat.
Mit csinálsz nap mint nap? Mi a legizgalmasabb kihívás a munkádban?
A tervezés elsőre magányos munkának tűnhet, de ez valójában ugyanúgy csapatmunka, mint a fejlesztés vagy a tesztelés. Ahhoz, hogy az ember megértse, mit vár az ügyfél vagy az ötlet gazdája, sok beszélgetés, egyeztetés szükséges. Biztosan meg kell értenünk, hogy mit várnak a szoftverünktől, hiszen az ügyfél akkor lesz elégedett, ha azt kapja, amit kigondolt. Ezen kívül a fejlesztőkkel és a tesztelőkkel is érdemes beszélgetni az új feladatokról, mert vannak olyan meglátásaik, amik a fejlesztés szemszögéből fontosak lesznek, megnehezítenék vagy megkönnyítenék az ő munkájukat. A cél az, hogy közösen kompromisszumra jussunk, és egy könnyen elkészíthető, de az ügyfelet biztosan kielégítő funkció kerüljön majd az adott termékbe.
Én ritkán végzek egyetlen feladatot, sokszor segítek a többieknek is azokban a dolgokban, amikben szükség adódik. Tesztelésben többször besegítettem már, illetve más szerepköröket is elvállalok. Voltam scrum master (kis fejlesztőcsoport vezetése a feladat), és security lead is (a szoftever biztonságáért felelős technikai ember, aki megakadályozza az esetleges adatlopásokat, betöréseket a rendszerbe).
Mikor, hogyan döntötted el, hogy mi leszel?
Középiskolás koromban a matematika érdekelt, fakultációra jártam, és imádtam feladatokat megoldani, rájönni a kulcsára egy-egy problémának. A számítástechnika órákat is szerettem, könnyen és gyorsan megértettem az ott tanultakat. Jól rajzoltam, ezért az volt az álmom, hogy építész leszek. A szüleim viszont arra kértek, hogy válasszak valamilyen szegedi egyetemet vagy főiskolát, mert nem tudnak nekem finanszírozni egy távoli várost. Mivel mindig is szerettem elmagyarázni dolgokat másoknak, segíteni a megértésben, ezért végül matematika tanár szakban gondolkodtam.
Kaptál segítséget a pályaválasztáskor? Honnan?
A gimnázium 4. osztályának elkezdése előtti nyáron voltam egy táborban, ahol egy sráccal sokat beszélgettem arról, hogy merre tovább. Ő matematika szakra járt akkor a szegedi egyetemre. Azt mondta nekem, hogy ha szeretem a matematikát, akkor szerinte izgalmas választás lenne, ráadásul menő szakmát is adna, ha programozó matematikus szakra jelentkeznék. Így történt, hogy első helyen a közgazdasági programozó matematikus szakot jelöltem meg, másodiknak pedig a matematika tanár szakot. Nagyon hálás vagyok a srácnak ezért a tanácsért, nem bántam meg, hogy elvégeztem a közgazdasági programozó matematikus szakot, és most is taníthatok másokat, maximum nem az iskolapadban.
Miért tartod fontosnak, hogy több lány legyen a mérnöki, kutatói és informatikai területeken?
Szerintem egyáltalán nem csak férfiaknak való a mérnöki, kutatói, informatikai munka. Akik szeretik a matematikát, a logikát, azokban biztosan benne van az analitikus vágy, az, hogy meg akarnak fejteni problémákat, megoldásokat szeretnek keresni. Az informatika akkor még nem volt annyira elterjedt, amikor én kezdtem az egyetemet, de nem egy misztikus dolog, amit ne lehetne megérteni, megtanulni. Manapság ráadásul minden fiatal kezében változatos kütyük vannak, mindenki érti és használja őket. A lányok azért fontosak ilyen területeken, mert szerencsére mások vagyunk, mint a fiúk, és más meglátásaink vannak egy-egy problémára. A különböző látásmódok pedig segítik a legjobb megoldások kitalálását. Ráadásul ez egy olyan szakma, ahol lehet fejlődni, előre haladni, egyre több és új ismeretet szerezni, és változatos karriert lehet bejárni. Nagyon jó projekt vagy product menedzserek lehetnek a nőkből, ők azok, akik igazán ki tudnak állni egy termékért, hogy megvalósuljon. Lehet belőlük architect, aki később ügyfeleknek is prezentálhatja a terveket. Tesztelő lányok is sokan vannak, akik képesek a legváltozatosabb ötletekkel előállni: mit kéne még kipróbálni, hogy kiderüljön, van-e hiba valahol a rendszerben. A fejlesztésben is lehet egyre jobbá és jobbá válni, hiszen ez egy kreatív szakma, jó érzés, amikor valami működőt lerak az ember az asztalra. Nem utolsó sorban említeném, hogy jó dolog fiúk között dolgozni, lazák, őszinték, viccesek, és koránt sem lehet azt állítani, hogy itt mindenki kocka, hiszen mindannyian mások vagyunk.
Mi lesz a legizgalmasabb program, amivel készül a vállalatod/intézményed a Lányok Napjára?
Mindig azokat a programokat részesítem előnyben, ahol nem csak elméletet hallhatunk, hanem ahol gyakorlatban is ki lehet próbálni ezt-azt. Ezért szerintem a legizgalmasabb program az lesz, amikor másfél órára egy munkatársunk bőrébe bújhatnak a lányok. Két témából lehet majd választani. Az egyik lehetőség, hogy egy kollégánk segítségével szenzorokat összeszerelve egy teljes IoT-megoldást építhetnek és programozhatnak le a lányok. A másik lehetőség pedig a 3D nyomtatás, amikor is egy szoftver megismerésével maguk terveznetnek meg egy tárgyat, amit utána ki is nyomtatnak.
Mit vársz a programban való részvételtől?
A lányok láthatják, hogy ez nem is annyira fiús szakma, sok lány van már most is itt. Lehet bárki belőlünk, az számít csak, hogy mi érdekel, és az milyen szakma irányába mutat. Nem kell megijedni attól, hogyha esetleg eleinte kevés lány van egy adott területen. Amikor én kezdtem 2000-ben, akkor alig voltunk lányok, de sosem éreztem azt, hogy hátrányosan megkülönböztettek volna. Jó csapatok jöttek mindig össze, és jó nap mint nap bejönni dolgozni. Egyáltalán nem unalmas a munka, amit egy informatikát tanult ember elvégezhet. Nagyon sokféle terület van, a technológiák folyamatosan változnak, mindig lehet újat tanulni, és mindig van lehetőség irányt váltani.